Azt mondom, olvasni jó...

Nagy szenvedélyem az olvasás, olvasok éjjel és nappal, ébren és álmomban, a kádban és az ágyban, lányomnak és lányommal a kezemben, ha boldog vagyok, ha szomorú. Kedvenc helyem a könyvesbolt és a könyvtár, az a tér és idő, amiről épp olvasok...

Az ÉV könyves blogja 2012 - verseny 1. hely

 

Olvassatok velem továbbra is!

Bemutatkozás

„A könyvbarát megválogatja könyveit, a könyvbolond felhalmozza.”
(Nodier)

"Amikor van egy kis pénzem, könyveket vásárolok, és ha marad belőle, akkor költök ennivalóra és ruhára."
(Rotterdami Erasmus)

Szeretek olvasni, szeretném másoknak is bebizonyítani, hogy olvasni jó. Blogom a szubjektív véleményemet tükrözi, így lehet, hogy valami nekem szörnyen tetszett, de másnak nem fog, és lehet mindez fordítva is. Rengeteg könyvre - melyeket olvastam vagy amelyek a könyvtáramat gazdagítják - még nem került sor...
Előfordulhat néha, hogy hosszabb időre eltűnök, de igyekszem mindig visszatérni!
Köszönöm, hogy olvastok!



"""""""

Statisztika

2011. július 12. óta

blogspot statistics

2010. 07. 11 - 2011. 07. 11-ig

az oldalletöltések száma:

48611

2010. 07. 11 - 2011. 07. 11-ig

a látogatók száma:

37582

 

 

Kapcsolat

felcsiolvas@gmail.com

 

Facebook

 

Instagram

 

 

Várlak Benneteket!

Hírlevél

Amit a legutóbb mondtatok...
  • Félcsi: @: Szia Gabi!
    Eljutott hozzám az üzeneted! Köszönöm, hogy írtál!
    Ha írsz e-mailt, szívesen összeszedem Neked azokat a köteteket, amik duplán megvannak!
    Címem: eszter.pozsonyi@gmail.com
    Üdv.
    E
    (2022-09-04 17:53:08)
    Túl szép, hogy igaz legyen
  • Király Gabriella: Szia!
    Tudom és látom, hogy ez egy nagyon régi bejegyzés. De mivel fiatal lányként imádtam a sorozatot és nekem is megvolt, nagyon megörültem neked.
    Az igazság az, hogy a tini lányomnak keresem a könyveket. Szerintem ő is nagyon élvezné őket, viszont sajnos az enyémeket a demenciában szenvedő Édesapám egyszerűen kidobta. tudom, hogy szegény nem tehet róla de rendesen megsirattam a könyveimet. Hiszen közel 30 éve rakosgattam óvtam őket a lányomnak...
    Ezért is örültem, hogy nem én vagyok az egyetlen elvakult gyűjtő. Tudom, hogy régi a felhívásod, hogy vannak eladó példányaid, de ha még mindig vannak akkor én szívesen vevő lennék rájuk.
    Lehet, hogy el sem jut ez a bejegyzés hozzád, de azért öröm volt látni, hogy más is szereti az ikreket. Köszönöm, hogy elolvasod...
    További szép napot.
    Király Gabriella

    (2022-09-03 13:22:56)
    Túl szép, hogy igaz legyen
  • Félcsi: @: Tisztelt Doktor Úr!
    Hálásan köszönöm a kommentjét, és az információt az újabb kiadással kapcsolatban. Mindenképpen be fogom szerezni.
    Üdvözlettel.
    F
    (2021-02-08 18:48:20)
    Pilling János - Orvosi kommunikáció
  • Pilling János: Örömmel olvastam a pozitív véleményét - köszönöm! Ez a könyv azért volt nehezen beszerezhető, mert már régen jelent meg (2004-ben). Az orvosi kommunikáció tankönyvnek már vannak újabb kiadásai is. Ezek több, új témakört is tárgyalnak, és új ismereteket mutatnak be. A legutóbbi kiadás 2018-ban jelent meg "Orvosi kommunikáció a gyakorlatban" címmel, és - mivel tankönyv - folyamatosan kapható a Medicina Kiadónál. Üdvözlettel: Pilling János
    (2021-02-08 18:39:59)
    Pilling János - Orvosi kommunikáció
  • Félcsi: @: Szia!
    Sajnos nem tudok megbízható online helyet javasolni. Egy-két helyen hozzá tudnál jutni, de nem merem azt mondani, hogy nem lesz vírusos a géped.
    Esetleg azt tudom mondani, hogy ha megkeresel Facebookon, akkor befotózom Neked szívesen a könyvet. Nem olyan hosszú...
    F
    (2020-07-06 19:25:11)
    Kettős játék
  • Tamás Veronika: Szia!
    Hol tudom elolvasni online?
    (2020-06-30 13:26:54)
    Kettős játék
  • Rita : @Félcsi: Köszönöm, viszont kívánom!
    Jövök, leszek ;)

    (2020-06-22 21:22:28)
    Bakancslista - 1000 kihagyhatatlan úti cél a nagyvilágból
  • Félcsi: @:Kedves Rita!
    Köszönöm ???? Várlak vissza!
    Szép estét!
    (2020-06-22 21:09:33)
    Bakancslista - 1000 kihagyhatatlan úti cél a nagyvilágból
  • Rita : Örülök, hogy rád találtam - elmentelek kedvencnek - többek közt a Ferivel készített interjúd miatt. Nyilván, fogok találni más (ind)okot is rá. :D

    Nekem is volt utazási bakancslistám - már nem írom, és egy pipa sincs rajta.
    A Google Earth program szokott "elvinni" oda, ahová csak álmomban járok. Próbáld ki! Nem is olyan rossz, ahhoz képest, hogy csak virtuális. A múltkor Norvágiában jártam - marha hideg volt, fáztam :D
    Üdv! :) R
    (2020-06-22 20:32:42)
    Bakancslista - 1000 kihagyhatatlan úti cél a nagyvilágból
  • Ulrik: Nekem is tetszett a könyv, mert szereplek benne. Ha megengedsz egy apró hiba javítást, Piroskának Hegedős a vezetékneve. Az írói név is innen ered: HEgedős PIroska, HEPI, azaz Happy. És mivel hölgyről van szó: Lady.
    Lehet mondani, hogy könnyed strand olvasmány, limonádé, de nem az. Én erre azt mondanám, van aki álmodik róla, van aki megéli. A könyv elején írja Piroska, hogy "A történet kitalált, de valós szereplőkkel." Csak az tudja, aki ott volt... El tudom képzelni, hogy a történet kicsit korábbi eredetű, csak az akkor aktuális eseményekkel - amikor a könyv íródott - lett megfűszerezve.
    A borítót Piroska festette. Szép emlékek ébrednek, ha a könyvre gondolok.
    (2019-08-02 11:56:51)
    Lady Happy - Last Minute
Coming soon...

Robert Lawson - Odaát
Singer Magdolna - Mindhalálig
Petrik Adrien - A hideg szóda élvezete
Allison Pataki - Sissi
Hegedüs Katalin - Létezik-e jó halál?

Várólistám 2020

Itt osztom meg Veletek, hogy melyek azok a kötetek, melyeket kiválasztottam abból a célból, hogy lekerülnek az olvasásra váró könyveim polcról.

Hamarosan töltöm fel a listát...""

Kívánságlistám


- Miranda Keneally- Kivédhetetlen szerelem
- Sebők Aida - Pont mint te
- Mary Kay Andrews - Az élet virágos oldala
- J.A. Redmerski - Ének a szentjánosbogarakról

Feedek
Megosztás
Index
2022 augusztus 2, kedd

Jessica Bruder - A nomádok földje

Túlélni Amerikát, avagy a boldog társadalmonkívüliség

 

Nagyon régen nem írtam, konkrétan két éve, és fel van sorolva egy füzetemben vagy egymillió kötet, amiről írnék, ha végre nekiállnék és persze lenne rá időm. (Hamarosan tervezek egy mi újság van mostanában postot...)

Mostanában rengeteg dolgom van, főállás, vállalkozás, egyetemi oktatás, egyéb oktatás, hospice, úgyhogy nem unatkozom. Mindig arra gondolok, hogy végleg le kellene mondanom a blogomról, de nem tudom megtenni. Még így sem, hogy sajnos nem írok.

Szóval hosszabb gondolkodás után végül úgy döntöttem, hogy nem hagyom abba, folytatom, és megpróbálok újra rendszeresen írni hosszú kihagyás és évek után.

Ehhez a visszatéréshez választottam A nomádok földjén című könyvemet, amit egy könyves vásárlásos ámokfutásomkor vettem.

Hogy miért is vettem meg?

Egyrészt csillapíthatatlan és örök szerelemben élek az USÁ-val, másrészt az életemben nagy változások vannak, apró házikóba szeretnék költözni és olvasok a témáról. Mondjuk épp nem furgonra gondolok, vagy lakóautóra a költözés kapcsán, de épp eléggé hardcore a dolog nálam is, épp úgy mint a nomádoknál.

Mindenesetre ezekből az okokból kifolyólag választottam ki ezt a kötetet.

Nem politizálok, nem is akarok ezzel mélyebben foglalkozni, de ezt a könyvet azonban áthatja az ameriaki politika. Nagyon kemény volt számomra, ahogy megjelent előttem egy más világ. Ez egy teljesen más világ, mint az, ami bennem élt az USÁ-ról és amit magam is láttam és megtapasztaltam. Én is, mint sok más ember, aki turistaként, vagy még aként sem járt az Újvilágban, hiszek és hittem az amerikai álomban.

A könyvet olvasva szép lassan lehullott a szememről a rózsaszín köd, és más szemszögből látom most már az "ígéret földjét".

A könyv szerzője Jessica Bruder újságíró, a szubkultúrákról ír többek között, és a kötetben elmeséli tapasztalatait, amiket akkor szerzett, mikork egy kisbuszba költözött, hogy saját éleményeket szerezzen az amerikai nomádok életéből.

Ezek a vándormunkás amerikaiak önszántukból, vagy kényszerből a válság hatására kénytelenek voltak vándorolni az USÁ-ban, és idény munkákat vállalni. Ezzel egyidejűleg autóikba költöztek. Sokuknak elvitte a bank a házát, vagy nem is volt nekik saját tulajdonú ingatlanjuk, és mostanra új szubkultúrát alkotnak az Államokban.

Ezek között az emberek között sok a nyugdíjkorhatárt elért személy, akik annyira kevés nyugdíjra jogosultak, hogy képtelenek megélni abból. Így felkerekednek szó szerint, és idénymunkákat vállalnak, szezonálisan próbálnak megfelelni több vagy kevesebb sikerrel, akár egészségük kockáztatásával is.

Számomra megrázó volt olvasni, hogy milyen mélységekben járhatnak, milyen munkákat kell, hogy elvállaljanak azért, hogy élelmet és benzint vehessenek, hogy valami módon boldogulni tudjanak.

Bruder nagyon hitelesen mutatja be ezt a világot, és az ember kedvet kap kicsit nomádkodni, de persze csak önszántából, nem pedig kényszerből...

Én mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, mert nagy felismeréseket hozhat az életünkbe.

Ezt a dokumentum-rengényt olvasva ráeszmélhetünk, hogy "nem mind arany, ami fénylik".

A könyv adatai:

Kiadó: Európa Könyvkiadó

Kiadás hely: Budapest

Ideje: 2021

Oldalszám: 358 p

ISBN: 9789635044900

Saját példány

2020 június 22, hétfő

Bakancslista - 1000 kihagyhatatlan úti cél a nagyvilágból

Agyban nagy utazó vagyok...Sajnos csak agyban, ugyanis túl sok helyen még nem jártam a nagyvilágban, viszont nagyon sok hasonló jellegű könyvet olvasok, talán pótlásként is. Erre a kötetre a Bookline oldalán tettem szert, előtte az Instagrammon olvastam róla egy lánynál. Természetesen megkerestem, megrendeltem, és birtokomba került egy csodás képes album, ami nehéz mint fene, úgyhogy nem igazán utazós kiszerelés. Inkább amolyan álmodozós könyv.

A legjobb barátnőmmel ősszel messzi útra indulunk, így az utazásunk céljáról igyekszem elolvasni mindent. A Bakancslista is tartalmazott számomra hasznos információkat szerencsére.

A könyvet lapozgatva újból át tudtam gondolni, hogy mi is érdekel a nagyvilágból. Konkrétan majdnem minden. :-) Bár, ha őszinte akarok lenni, akkor vannak olyan szegletek, ahová, ha ingyen vinnének elmennék, de magam nem gyűjtenék rá. Viszont olyan sok mindent látni szeretnék, és olyan rövid az élet ebben a testemben...

Nektek van vágy-úticélotok?

 

Update:

Nagyon ügyes vagyok! :-)

Miközben igyekeztem egy kedves kommentre válaszolni, valahogy sikerült előre hoznom ezt a rövidke bejegyzést.

Alig írtam valamit erről a könyvről, de annyira jó emlékeket idéz... Főleg, hogy a nagy utazást sikerült abszolválnom a tinikori barátnőmmel. Életünk álma vált valóra az amerikai úttal. 10 napig tartott csupán, már 2019. szeptemberében történt, de azóta is erről álmodozunk, tervezgetünk, hogy mikor megyünk újra.

A nagy kaland folytatódott volna 2021. tavaszán, arra terveztük, hogy újra elutazunk az USÁ-ba, de sajnos a COVID vírus közbeszólt több tekintetben is, így egyelőre még mindig álmodozunk.

Múlt ősszel New York, Atlantic City, Miami, South Beach, LITTLE HAVANNA csupa nagybetűvel, valamint Key West volt az úticél, legközelebb tervezzük kiegészíteni néhány nap Kubával. Nagyon remélem, hogy sikerül ezt is véghez vinni.

Ezzel kapcsolatban még annyit mondanék, hogy nagy tervnek tűnik, az előző út is az volt, de ha elég kitartóak vagyunk, és élére rakunk minden fillért (és persze van támogató hátország), akkor minden álom valóra válhat.

Ezt kívánom mindenkinek!

Kép

2020 június 22, hétfő

Interjú Budai Ferenc íróval

Facebookon több olyan csoportnak a tagja vagyok, ahol amatőr és profi írók is közzé teszik gondolataikat, műveiket. Az egyik ilyen csoportban (ph. 5.5) figyeltem fel Budai Ferencre és írásaira. Első novellája, amit olvastam, felidézte bennem a gyerekkorom emlékeit, érzéseit. Az öreg ház meséje volt ez a novella, 2018. decemberében írta Ferenc. Csodálatosan és realisztikusan alkot, szinte magam előtt látom a történetet. Nem csak látom, hanem érzem is, az illatokat, a színeket, a melegséget, a boldogságot, a gyászt, ahogy generációról generációra változik és él a ház, benne minden lakójának sorsával. Megérintett és a szívemig ért.

Ferenc régebb óta ír, több írása is jelent meg nyomtatásban. Nemcsak novellát, szépirodalmat írt, hanem például Noa címmel sci -fi témájú regényt is. Írás mellett ásványcsiszolás a hobbija. A föld és az ásványok szeretete visszaköszön egyes műveiben.

2020. júniusában jelent meg Ferenc novellagyűjteménye Pillanatképek címmel, amiben kisebb írásai, szösszenetei szerepelnek. Még az elején tartok, de többször kellett zsebkendő után nyúlnom. Persze a sok megható történet mellett modern és humoros írások is kerültek bele, amiken jól lehet nevetni. A könyv családi munka, lányai segítettek a könyv kinézetében, a borító képeit Noémi, a tervezetét pedig Barbara alkotta meg. A könyv hátsó borítós ajánlója pedig így szól:

„Egy ódon ház, egy fa, egy táj, egy heyoka indián…Mi a közös bennük? Mind mesél a maga módján. Sorsokról, szerelmekről, örömről, bánatról, születésről, elmúlásról. Az Életről a maga szépségével és buktatóival együtt. Legyenek azok igaz történetek, pillanatképek vagy éppen mesék, melyeket az élet írt: mindben közös valami. Apró szilánkok, melyek szükség szerint türkök az olvasónak és írónak egyaránt. Nem akarnak többek lenni, mint aminek indultak.”

Ennek a könyvnek a megjelenése okán kerestem fel Ferencet és készítettem vele egy interjút. Fogadjátok szeretettel! ????

 

Mikor és miért kezdtél írni, s mi volt az első műved?

 

Igazából fogalmam sincs. Általánosban a fogalmazás-órákon mindig jól szerepeltem, első "művem" a középiskolai irodalom-tanárnőmnek adtam oda, aki szerintem a kukába dobta. Eredetileg a verselés állt közelebb hozzám, valahol meg is vannak összeszedve, mert írtam én minden fecnire, falapra, wc papírra, ha rám jött... Később rájöttem, hogy ezt a vonalat nem kellene erőltetni.????

 

Kis novellákat, prózákat és regényt is írtál. Honnan jönnek a témák, ihletek? Melyik a kedvenc témád?

Elhiszed, ha azt mondom, fogalmam sincs?

Még a verseknél általában szerelmi csalódások (Nagyon béna csajozó voltam, igen előnytelen külsővel, gondolhatod...), addig a prózák... hát, azok néha csak úgy beugranak. Néha álmodok valamit, néha több életbeli és álomdarab keveredik, néha teljesen fantázia az egész. Van, hogy bejön egy emlék (íz, illat, látkép, helyzet alapján) és elkezdem pötyögni. Többnyire csak a korrektúránál olvasom én is (meglepődve), hogy mit írtam. Írás közben nem mindig vagyok tudatában, mit csinálok. Olyan, mintha valaki diktálná.

Persze van, ami szó szerint -vagy közel pontosan- úgy van leírva, ahogy történt. De több régebbi kérdésnél is odaírtam a kommentelőknek, hogy ezek messze nem bírósági jegyzőkönyvek, hogy az igazat és csakis az igazat. ????

Máskor megragad bennem egy érzés, egy kép, és elkezd maga köré mesét keríteni. Nem kitervelten, nem szó szerint, csak valahogy néha "mesélnek" a tárgyak, az erdők.

Kedves témáim? A gyermekkorom. Volt egy szép és egy sokkal kevésbé szép oldala, de csak az előzőt mutatom. A többire néha utalok, de csak azért, mert azok, akik érintve vannak, titokban olvasnak, bár hivatalosan nem beszélünk. Hagy érezzék, hogy tudok róluk.

Amúgy szeretem a Sci-Fi-t, picit bele is kontárkodtam, de borzasztó amatőr módon.

 

Számos írásodban jut fontos szerep a családnak. A családod mennyiben befolyásolták az írói pályád bármely szakaszát? És hogy viszonyulnak az írásaidhoz? Családodban volt olyan, akitől örökölted ezt a tehetséget? Volt, van-e olyan családtagod, aki bátorított, támogatott?

A család... vagy inkább: CSALÁD. Én még úgy nőttem fel, hogy a tágabb családi kör (unokatestvérek, barátok, sógorok, stb) viszonylag közel laktak egymáshoz, és bármi volt, egy szóra ugrottak egymásnak segíteni. Ez, az egyéniségük, a kaláka-munkák, nagyon megmaradtak. A saját családommal már igazából nem is tartom a kapcsolatot, egy gyermekkori barát és az öcsém, akikkel néha tudunk beszélgetni. Legjobb tudomásom szerint nincs író a családban, és sokáig nem is tudták, hogy firkálgatok: bár a lányaim is művészkednek, Barbara berendezőként, Noémi festőként és fotósként alakít. Utóbbi könyvem borítója Barbi műve, több fotó Noémitől van. Feleségem családjával többet találkozom, ők még olyanok, mint régen mi voltunk. Feleségemmel pedig nemrég töltöttük a 21. közös évünket. Több erős példakép is van előttünk kitartásból és összefogásból.

Támogatás? Igazából némi biztató szón kívül most sincs több, elfogadnak csendes bolondnak, aki nem bánt, de nem is lehet vele mit kezdeni. Erősen introvertált vagyok, nekem a rokonlátogatás fél óra, és egy-egy buli felér egy kínzással. Ezt nem viselik túl jól, hiszen amúgy is ritkán találkozunk... Próbálnak pozitívan állni hozzám, pedig nincs könnyű dolguk.

 

Első regényed, a Noa teljesen eltérő műfajú, mint a többi írásod. Honnan az ötlet, hogy sci-fit írj?

Ezt tényleg nem tudom megmondani. Csak ütöttem a billentyűket, és ez lett belőle. Készülő írásaim közül a Belülnézet a saját belső démonjaimmal, nyomasztó álmaimmal való küzdelemből táplálkozik, a Sorslánc pedig a "minden mindennel összefügg" kivetítése. A Sorslánc előzménye az Életeken Át ciklus, ami nyomtatásban még nem jelent meg, fantasy és történelem keveredése.

 

Írásaidban sokszor megjelenik az ásványtan. Miért olyan fontos ez, s mit jelent a számodra?

Imádom a hegyeket, a köveket, ásványokat. Mesélnek és elragadnak. Amatőr módon csiszolok is, volt kiállításom a Mátra Múzeumban, pár darabom egyéb múzeumok és magángyűjtemények részei. Elbűvölnek az ásványok látszólag véletlenszerű alakzatai, melyek rejtett mód nagyon is kemény feltételek és szabályok közt alakultak ki. Talán ezért is próbálom véletlenszerűnek látszó sorsunkban meglátni a szabályokat, kapcsolódásokat. Egy vicces véletlen folytán 13 évet dolgoztam az egykori Földtani Intézetben, majd egy magán-ásványmúzeumban is. Eredetileg ebből akartam megélni, és az érdeklődés fenntartására kezdtem el a hétköznapjaimból kis történeteket megírni. Aztán fordult a kocka...

 

Most jelent meg új novellás köteted Pillanatképek címmel. Miről szól? Mennyiben másabb, mint az első köteted?

Amikor már többen megismertek, egyre gyakrabban kommenteltek a firkáimhoz, hogy szedjem össze kötetbe, mert szívesen megvásárolnák és olvasnák. A Pillanatképekben 63 karcolat és novella, miegymás van összeszedve, gondosan ügyelve arra, hogy ne legyen egy-egy témából vagy hangulatból se túl sok. Álmok, fantáziák, érzések és gondolatok, élet-mesék és napi nyűgök vannak megírva, melyekben magára ismerhet az olvasó, vagy épp kézen fogva sétálhat velem az én sajátos látásmódú világomban.  Egyfajta érzelmi hullámvasút lett: hol sírsz, hol nevetsz. Nagy büszkeségem, hogy a lányaim munkája is benne van.

 

 

Az öreg ház meséje

 

Keskeny, sáros utca végén állt az öreg ház. Rég bevert ablakain ki-be járt a szél, pletykás vénasszonyként hordva illatokat, port, falevelet. Néha egy kis havat is, ha már annyi volt a környéken, hogy nem tudta hova tenni. A bejárati ajtó félig nyitva-félig csukva, ahogyan az utolsó eltávozó után félig behajtották. Mentségére legyen mondva, az utolsó távozó két markos ember között, faragott ládában hagyta el az öreg házat, ahol született, élt, szeretett, gyászolt, és megöregedett. Itt lélegzett először a langyos tavaszi illatokból, és utolsó lehelete apró párgomolyban oszlott szét az éjszakában.

 

Üres volt a ház, sokkal üresebb, mint ahogy azt a bútorok hiánya indokolná. Itt idegen volt a csend, mert életnek, zajnak kellett volna kitöltenie minden zugot, testpárának, konyhaszagnak, emberi és állati hangoknak.

Volt olyan, persze, hogy volt... Amikor még új volt a ház, mész illatú volt a fal, a padló deszkái még az erdőre emlékeztek, és a gazda ereje átjárta az egészet. A feleségével együtt, aki hamarosan apró gazda-másolatokat hozott a világra, meg sem állva hatig. A hatodik után már elfogyott az ereje, és megpihent ősei porában, szép szomorúfűz alatt. Pár nap múlva magához szólította legkisebb gyermekét is, akinek talán jobb is volt újra édesanyja oldalán, mint a zajos, rideg világban.

Teltek az évek, asszonyok jöttek és mentek, de egyik sem tudta átvenni az anya helyét. Elfoglalták ugyan, kis időkre, mind a konyhában, mind a gazda ágyában, de gyökeret ereszteni egyik sem tudott. A gyökeret ugyanis csak a gyermekek vékonyka keze jelenthette volna, amit meg kellett volna fogni, és óvatosan vezetni át az élet buktatóin. Aki ezeket a kis kezeket nem fogta, azt a gazda erős keze is eltaszította magától.

Lassan múltak az évek, a napfény simogatta a falakat, eső próbálta a tetőt, hó és jég a bentlévőket. De amíg a család összetartott, semmi sem árthatott nekik...

Jöttek katonák, akik elvitték az utolsó morzsát is. Jöttek csendőrök, kik dohányt és zsiványt kerestek, de csak a padlás kolbászait vitték el. Jöttek adóbehajtók, akik az ágyat is elvették a gyermekek alól, és jöttek rokonok, barátok, akik a nincstelenségben is támaszt adtak, kenyeret a semmiből, tűzifát a saját padlójukból.

 

A gazda már rég felesége mellett szunnyadt, és a gyermekek is szétszéledtek a világban. Csak egy, a legidősebb fiú volt, akinek teste a házzal, vére a földdel volt egy, akit a nap szeretett, szél ölelt. Fenntartotta a házat, családot szerzett, gyermeket nemzett, míg a következő háború fekete hulláma ismét el nem borította a falut. A sötétség megállíthatatlanul jött, vasba és villámba burkolt seregei ordítva rohanták le a nőket, kímélet nélkül lőve hasba a férfiakat. Aki nem tudott elmenekülni, az áldozattá vált. Ő is hosszan feküdt az udvar sarában, átlőtt gyomorral, életének alig pislákoló szikrájáin keresztük hallva asszonya sikolyait... Aztán elhallgatott a sikoltozás, kemény, durva csattanás vágta el életet, reményt, szerelmet.

Négy napig az udvaron, sárban, hidegben. Négy nap múlva tudott feltápászkodni. A szobában meggyalázott asszonya megtört szeme nézte a gerendákat, gyermekei maradványai az ágy alá rugdosva várták sorsukat.

Tél volt, hideg tél, és mind meztelen testtel feküdtek... Az utolsó deci petróleum, az utolsó gyufa adott olyan meleget, amiben elhamvadt a régi szerelem, a régi család, a régi álmok, és a régi világ. Senki sem jött oltani, mert a többi házban sem volt teremtett lélek, csupán hideg testek..

 

A nyárikonyha adott szállást és menedéket. Alkalmi munkák, alkalmi kapcsolatok, pillanatnyi örömök és sok-sok könny. A régi házat nem engedte sem lebontani, sem felújítani. A bezuhant tető üszkei rejteték a hamvakat, amiket háborítani senkinek sem volt joga. És senki sem láthatta, mikor a hold fényénél áttetsző alakok születtek a hajnali ködből, és apró gyermekek szaladgáltak, bölcső nyikorgása hallatszott a hajdani szobából. Rég volt, kemény kötésű parasztember állt a gyomos gangon, szikár kezével megpödörte bajuszát, és fél kézzel átölelve asszonyát, mosolyogva nézett egy réges-régi napnyugtába. A nő simulva bújt védelmező urához, és tudván tudta, hogy ők Isten és ember előtt már örökkön-örökké egyek lesznek. Történjen bármi, ők egyek, még ha az idők és a sors szét is sodorja őket: az évek végtelenje újra egyesíti őket.

Koppant az eső a régi szobában, vadrózsa nőtt a kemence helyén, halovány szirmai a gyermekek arcát idézték... azokat az arcokat, amik már nem lehettek erős, felnőtt emberek, kik újra kezdhetnék az Élet körforgását.

A tél sokadszor is menyasszonyi fátylat terített a romokra, és az öregember bólintott. Szép. Szép volt az ő asszonya, szép volt az anyja is a fátyol alatt. Megborotválkozott az öreg, felvette évek óta vigyázott vőlegényi ruháját, és kinyitotta a kis konyha ablakát. A tél hidege körbejárta a szobát, megsimította az öreg arcát, és lassan mély álomba ringatta őt. Álmában ép volt a ház, apró gyermekei futottak át az udvaron, és hófehér ruhás asszonya nyújtotta felé kezét. Az ember pedig fiatal volt, erős, boldog, életében utoljára valóban boldog. Szerelmetes csókja apró ködgomolyként emelkedett a valós világban, egyesülve köd-asszonya halovány arcával. Öreg testét hátrahagyva ment át abba a világba, hol nincs háború, nincs kegyetlenség, csak örök tavasz, béke, boldogság.

 

A kis konyha fala nemsokára leomlott, egybe nyitva magát a régi házzal. Már egy volt vele sorsában, ahogy egy volt a régi lakó is az ő szeretteivel. A holdfény benézett a szobába, és a szél ragyogó hókristályokkal szitálta tele az utolsó ember nyomait...

2020 április 13, hétfő

Mi újság mostanában?

Megint nagyon régen nem írtam Nektek, magamnak.

Itt vagyunk a kijárási tilalomban, a kellős közepén, de mégsincs időm semmire. Nem vagyok home officeban, mint sokan mások, nap, mint nap bejárok dolgozni, emellett a kilenc és fél éves lányommal próbálunk boldogulni a tanulással. Sajnos az én saját "tanulási" projektem nagyjából áll, nem haladok vele előre. Gyermekvédelemben dolgozom vezetőként, nálunk ez a tilalmas időszak nagyon-nagyon nehéz, folyamatos kihívásokkal küzdünk, így tényleg este már kifacsart citrom az agyam. Nem tudom, hogy ezt meddig lehet csinálni.

Olvasok minden nap, de csak keveset tudok sajnos, így nincsenek feltétlenül befejezett olvasmányaim, főként szakirodalmak azok, amelyek befejezésre kerülnek. Ezek a könyvek valószínűleg rajtam kívül nem sok mindenkit érdekelnek, de ha tudok rászánni egy kis időt, majd írok róluk is.

Amire viszont tudok időt szánni, az az "Azt mondom olvasni jó" személyes blogom a Facebookon, amin megosztom az aktuális híreket, olvasmányaimat, és egyáltalán megmutatom a könyvtáramat. Volt egy régebbi oldalam is, azon egész sok látogatóval, azonban azt próbálja Rita barátnőm összevonni az új oldallal, mert hát valjuk be nem vagyok sajnos egy nagy Facebook guru. Nem biztos, hogy sikerül, de most próbálkozás van. Mindenesetre az új oldalra várlak Benneteket, szeretnék felépíteni oda egy interaktív közösséget idővel. (Ha keresitek, használjátok a keresőt, mert egyelőre nem tudom belinkelni...Mondtam, hogy béna vagyok. :-))

Ezen kívül ahol jelen vagyok, az az Instagram, ahol lpe80 néven érhettek el. Ott megosztom képekben az életemet, olvasmányaimat, ott is várlak Benneketet szeretettel.

Fotó: www.pinterest.com

2019 július 9, kedd

A ketrecbe zárt fiú

2019. február 1-én új életet kezdtem, legalábbis munka fronton. Magam mögött hagytam 4,5 évet, és új munkahelyre mentem dolgozni, ahová még decemberben hívtak, de februárban realizálódott a dolog, hisz nem hagyhattam az előző helyen csapot papot.

Bár a munkahely új, és napi majdnem 60 km-t kocsikázok oda-vissza, nagyon szeretem. Eddig a szociális alapellátásban dolgoztam, részben vezetőként, most átmentem a szakellátásba, és nagyon sok tapasztalatot szereztem, amit az alapban nem biztos, hogy megláttam...

Itt új kollégák közé kerültem, de gyakorlatilag az első napomon alig ismertem meg új embereket, hiszen a szféránkban folyamatos kapcsolattartásban voltunk eddig is, tehát ők ismerték a munkámat, én is ismertem őket. Volt olyan kolléga, akit évek óta "ismertem" telefonon, most végre arcot is társíthattam a hanghoz.

Ezt a könyvet egy olyan kolléganőtől kaptam kölcsön, akivel több alkalommal is dolgoztunk együtt, de csak egyszer találkoztunk egy képzésen.

Most a munkahelyen nap mint nap találkozunk, és mivel olyan a munkaköröm, hogy sokfelé kell kapcsolatot fenntartanom, így sokat is dolgozunk együtt. Egy munka kapcsán beszélgettünk erről a kötetről, majd kölcsönkaptam tőle, és nagyon gyorsan elolvastam, annak ellenére, hogy nem volt könnyű olvasmány, viszont nagyon nagyon tanulságos.

Mi gyerekekkel foglalkozunk, őket igyekszünk védeni, így nagyon érdekes volt olvasni ezt a könyvet a traumatizált gyerekekről. (Ahogy látjátok, inkább csak süketelek folyamatosan, nem igazán tudok a könyvről mit írni.) Ez az a könyv, amit mindenkinek el kell olvasnia, és a gyerekneveléssel kapcsolatban is sok mindenre rávilágít. Egy pszichiáter praxisában előforduló esetekről ír, melyek néhol bizony nagyon megrázóak. Viszont rájöhetünk arra, hogy egyes gyermeki viselkedések, devianciák honnan is eredhetnek.

Nagyon fontos könyv, ha tehetitek, olvassátok el!!!

 

2019 július 9, kedd

Szakirodalmak

Ez egy utólag megírt post lesz, mert megint linkeskedtem. Sajnos úgy tűnik szokásommá vált az, hogy nem írok, mert mindig rengeteg dolgom van, és mivel nem ebből élek, kénytelen vagyok a blogot háttérbe szorítani.

Ezt a bejegyzést májusban készítettem, vagyis kezdtem el írni, mikor gőzerővel készültem a doktori szigorlatomra. Majd utána nézek, hogy írtam-e már erről Nektek, ha nem, készül majd egy külön post is róla.

Mindenesetre általában szakirodalmak olvasásával telt az első félévem 2019. Sajnos kevés szórakozató könyv került a kezembe. Mondjuk engem a szakirodalmak is szórakozatnak...:-)

A szigorlat megtörtént 2019. május 29-én, ami nagyon fontos nap volt az életemben. Szerencsére eléggé felkészültem, így sikeres voltam a vizsgán, bár úgy érzem, hogy többet is beletehettem volna, hogy 100 %-ot érhessek el. Így 92 %-os lettem. Az volt a gondom, hogy ez a szigorlat nem csak a kutatási területemről szólt, hanem volt még két tételsor, ami abszolút nem a kutatásaimmal kapcsolatos, és rögeszmésen meg voltam emiatt sértődve. :-) Ugyanis az van, hogy a tanulmányaim elején azt "ígérték", hogy mindenki a kutatásával kapcsolatos tételsorokat kap, de nálam ez nem így volt. Gondolom azért is, mert a területemen nem nagyon van más az egyetemen, aki jelenleg ott tart, ahol én. Így adott tételsorok közül kellett választanom, és hittem abban, hogy akár az utolsó pillanatban, de kapok a saját területemről tételeket. Nem kaptam. Így a rögeszmémmé vált, hogy ami nem az én dolgom, abból ne kelljen már felkészülnöm a szinte 0-ról... Így utólag azt mondom, hogy nem volt gond, nem kellett volna magamat spannolnom ilyesmivel, mert azért mégsem 0 volt a tudásom ezeken a területeken.

Lényeg a lényeg, a komfortzónámból kilépve tudtam teljesíteni, ráadásul úgy tűnik, hogy kaptam egy számomra csodás lehetőséget is a vizsgának és annak a napnak köszönhetően, de erről majd csak akkor számolok be, ha valóban realizálódik.

Itt a képeken egyébként láthatjátok azokat a köteteket, amelyeket a vizsga előtt egy héttel vásároltam a Pont kiadótól. Nem igazán ismertem ezt a kiadót, de nagyon elégedett voltam a gyorsaságukkal, rugalmasságukkal, kedvességükkel és emberségükkel. Örök hála nekik az ajándék kiadványért, amiben külön kiemelték azokat a részeket, amelyek a kutatásaimban fontosak lehetnek. Ilyet még sehol nem tapasztaltam!!!

Itt, a másik képen pedig láthattok egy tanulós pillanatatot, és azt, hogy mit műveltem tanulás címszó alatt... :-)

 

2019 január 6, vasárnap

Álomgyár kiadó - Ingyen novella

Az Álomgyár kiadónál mindig van valami akció, meglepetés. Most épp azt találtam a kiadó oldaln, hogy ha január 31-ig 3000 forint felett rendelünk kiadványt, akkor ajándékba kapunk egy novellát, február 1-től pedig 6000 forint vásárlás felett. Sőt, 6000 forint felett a szállítás is ingyenes!

A megjegyzés rovatba kell beírni, hogy melyik novellát szeretnénk megkapni.

Íme a lista:

Borsa Brown - Az arab lánya 3.

Borsa Brown - A maffia gyermekei

Borsa Brown - Koronaherceg

Anne L. Green - Elfojtott indulatok

Anne L. Green - Elvakult szerető

Carrie Cooper - Ügynökjátszma

Baráth Viktória - A főnök nagy napja

Sienna Cole - Az álmok útján

Baráth Viktória - A jófiú

Budai Lotti - Az idegen

R. Kelényi Angelika - Az örökség/A porfészek

Ha rendeltek a kiadótól, ne hagyjátok ki a lehetőséget!

2019 január 6, vasárnap

Pilling János - Orvosi kommunikáció

Arra gondoltam, hogy megmutatom Nektek, hogy mi mindent olvasok. Nem csak azokat a könyveket, amelyek nagyobb közösség érdeklődésére tarthatnak számot, hanem a szakirodalmaimat, amelyek segítik a mindennapi munkámat, a kutatásaimat, a publikációimat.

A Medicina kiadó által kiadott, Dr. Pilling János által szerkesztett Orvosi kommunikáció című könyvet már régóta próbáltam beszerezni sikertelenül.

Aztán felírtam a könyvet a Bookline-os figyelőszolgáltatásra, és egyszer csak megtörtént a csoda, kapható lett a könyv, én pedig nagyon gyorsan lecsaptam rá. Nem volt olcsó, de végre megvan, a magánkönyvtáram része lett.

Számomra nagy példakép, és hiteles szakember Dr. Pilling János. Jártam képzésén is, fantasztikus ember, hatalmas tudással. Az általa szerkesztett kötetben sem kellett csalódnom, hiszen szakmai igényességgel megírt műről beszélünk. Szívesen olvastam, és volt benne néhány olyan fejezet, ami kifejezetten segítette a tanulmányaimat.

Orvostanhallgatóknak, orvosoknak, érdeklődőknek kötelező olvasmány! Már ha éppen beszerezhető!

Íme egy ismertető a Medicina Könyvkiadó oldaláról egy az egyben kimásolva:

 

"A hatékony gyógyítás nélkülözhetetlen eleme a megfelelõ kommunikáció. Ez teremti meg az orvos és a páciens közötti bizalomteljes kapcsolatot, ez teszi lehetõvé, hogy az orvos megismerje a diagnózist megalapozó információkat, s ez szükséges ahhoz is, hogy a beteg megfelelõen együttműködjön az orvossal. Ez a könyv részben azokat a kommunikációs módszereket ismerteti, amelyekkel hatékonyabbá válhatnak az orvosok mindennapos feladatai: a betegek meghallgatása, kikérdezése, tájékoztatása, együttmûködésük kialakítása. A kötet szerzõi foglalkoznak a mindennapi orvos-beteg kapcsolat olyan - az utóbbi idõben elõtérbe került - elemeivel is, mint pl. a közös döntéshozatal, a terápiás betegoktatás, s felhívják a figyelmet az orvosi kommunikáció szuggesztív hatásaira.
Az orvosi kommunikáció általános szabályszerûségeinek ismertetése után a könyv a gyógyítás különbözõ színtereit mutatja be. Így többek között foglalkozik a gyermekekkel, az idõsekkel, a balesetet átéltekkel, a szenvedélybetegekkel való kommunikáció sajátosságaival, a szexuális témák megbeszélésének kérdéskörével, s az interkulturális kommunikáció sajátosságaival. Külön fejezetek elemzik az orvos-beteg kapcsolat néhány nehéz területét: a rossz hírek közlését, az agresszió kezelésének lehetõségeit, s az öngyilkosság témakörérõl való beszélgetést.
Az orvos és a beteg között zajló kommunikáció mellett a kötet külön részben foglalkozik a szervezeti és a társadalmi szintû orvosi kommunikáció kérdéseivel, így pl. a kórházi információáramlással, az orvosi közszerepléssel, valamint a legújabb korra jellemzõ technikai vívmányokat használó telemedicina sajátosságaival.
Az orvosi kommunikáció tankönyvének második, átdolgozott, több témakörrel bõvített kiadása orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára egyaránt hasznos olvasmány.

Tartalom

Általános kommunikációelmélet

  • A kommunikáció alapfogalmai és szerepe az orvoslásban

Az orvos-beteg kommunikáció általános kérdései

  • Az orvos-beteg konzultáció
  • A betegtájékoztatás kommunikációs kérdései
  • Terápiás betegoktatás és közös döntéshozatal
  • A meggyõzõ kommunikáció szerepe a gyógyításban
  • A szuggesztiók jelentõsége az orvos-beteg kommunikációban

Kommunikáció különbözõ helyzetû betegekkel

  • Kommunikáció akut betegekkel
  • Kommunikáció beteg gyermekekkel
  • Kommunikáció idõs betegekkel
  • Kommunikáció szomatizáló páciensekkel
  • Kommunikáció alkohol- és drogfüggõ betegekkel
  • Kommunikáció szexuális problémákról
  • Az öngyilkossági kísérletet követõ orvos-beteg találkozás kommunikációs sajátosságai
  • Az agresszió megelõzésének és kommunikációs kezelésének lehetõségei
  • Rossz hírek közlése
  • Kapcsolat roma (cigány) páciensekkel

Az orvos-beteg kommunikáció speciális kérdései

  • Kommunikáció a kórházban
  • Telemedicina
  • Népegészségügyi programok kommunikációja
  • Az orvosi közszereplés
  • Kommunikáció orvostanhallgatóként

Mellékletek

  • Orvostanhallgatói szemmel
  • Kommunikációs alapfogalmak
  • Kommunikációs irodalomjegyzék
  • Honlapoldalak
Második, bővített kiadás"
2019 január 5, szombat

Kisgyörgy Éva - Világutazók kézikönyve

Nem tudom, hogy mennyien ismeritek Kisgyörgy Évát?

 

És ha azt mondom, hogy ki ismeri Travellinát?  Na ugye, így már mindjárt más... Travellina ismert blogger és világutazó, aki a legrégebben publikáló utazós bloggernek számít hazánkban. Régebben is olvastam a blogját, azonban mióta a legjobb barátnőmmel egy nagy utazást tervezünk, még inkább foglalkozom az utazás specialista blogokkal, ahonnan nagyon sok hasznos és izgalmas információt tudtam szerezni.

 

Mikor Travellina blogját figyeltem ősz környékén, akkor fedeztem fel  hogy írt egy könyvet  hogy segítsen az utazóknak attól kezdve, hogy felötlik bennük a terv, egészen a megvalósításig. A könyv maga egy könnyen forgatható, puhatáblás kiadvány, mely szép és igényes, ráadásul  ha az útra is magunkkal vinnénk  nem foglalna tul nagy helyet a poggyászban.

Lehet, hogy elfogultnak tűnök, de tényleg szuper és használható tanácsokkal van tele a kötet  és ezt egyáltalán nem azért írom, mert esetleg recenzióban kaptam, mert nem. A Booklineon rendeltem magamnak.

 

Kezdő utazóknak nagyon ajánlott, de gondolom a tapasztaltabbak is találnak benne hasznos információt. Én mindenesetre kezdő vagyok, nekem telitalálat.

Nézzetek utána  érdemes.

(hamarosan jövök a kiadvány adataival)

2019 január 3, csütörtök

Az elmúlt időszak szerzeményei

Mostanában elég sok könyvet vásároltam, de a késő őszi időszaktól már vásároltam ezt-azt. Ezeket a könyveket szeretném megmutatni Nektek. Remélem, hamarosan mindegyik sorra kerül itt a blogon, illetve folyamatosan töltöm fel majd a fotókat...